|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Waum Péter 1996. október 20.Okt. 19-én Székelyudvarhely északi, Fenyéd felőli bejáratánál okt. 19-én székely kaput avattak /Tarcsafalvi László és Waum Péter hitoktató tanár munkája/. Az avatáson beszédet mondott Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor főesperes. Ugyenezen napon a város déli bejáratánál, a Jézus Szíve kápolna szomszédságában is városkaput avattak, a háromnyelvű névtábla mellett három díszes kopjafát állítottak fel. A kopjafákat idős és ifjú Kisgyörgy Imre, valamint Bartha István fafaragók készítették. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Okt. 20-án Székelyudvarhelyen, a millecentenáriumi rendezvények keretében Markó Béla szövetségi elnök beszédet mondott a város másik bejáratánál, a Szejkénél felállított székely kapu és háromnyelvű helységtábla felavatásának ünnepségén. Markó Béla a magyarság ezerszáz éves helytállásáról beszélt. "Legyen ez a székely kapu megmaradásunk, akaratunk és megújulásunk jelképe" - mondta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Ugyanaznap Markó Béla részt vett Szovátán az első és második világháborús hősi halottak emlékművének felavatásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./2011. október 8.Tanévnyitó a székelyudvarhelyi Csaba Királyfi NépfőiskolánElkezdődött az első tanév Székelyudvarhelyen a Csaba Királyfi Népfőiskolán. Az előadások célja a székely nemzettudat erősítése és a magyarság őstörténetéhez kapcsolódó vallási, nyelvi hagyományőrzés, és politológiai ismeretek átadása. A rovásírás tanítását, illetve a székelység ősi kultúrának ápolását már több tematikus rendezvényen felvállalta a Csaba Királyfi Népfőiskolát útjára indító Székely Pajzs Egyesület. Ezt a tevékenységet próbálja folytatni a Népfőiskolában, amelyben tervek szerint három éven át kétheti rendszerességgel tartanak majd előadásokat. A meghívott előadók főleg olyan témákról beszélnek, amikről az iskolákban nem vagy csak ritkán lehet tanulni. Az Egyesület vezetője, Waum Péter elmondta, hogy ők azt próbálják bemutatni, hogy hogyan éltek, miben hittek, milyen világnézetük volt a székelyek őseinek, a hunoknak. Duna Tv, Híradó Erdély.ma 2012. december 19.Őseink írását tanuljákUdvarhelyen szinte minden korosztályt érdekel a rovásírás. Egész kicsiktől nyugdíjas nagymamákig jó néhány személy van, aki eljár a hétfőnként tartott ingyenes képzésre. A tanfolyamon tanítják az őseink által használt írásjeleket, de emellett érdekes történeteket is hallhatnak a részvevők, és bicskával gyakorolják a fába rovást. A Székely Pajzs Egyesület kilencedik alkalommal szervezett ingyenes rovásírás-tanfolyamot Rójunk együtt, rójunk fába, rovásírás országába! címmel Székelyudvarhelyen. Jelenleg a november 19-én kezdődött, tízalkalmas tanfolyam felénél tartanak, melynek hétfőnként 17 és 18.30 óra között a Móra Ferenc Általános Iskola ad otthont. Benéztünk a december 17-ei foglalkozásra, melyen a rovásszámok kiolvasását gyakorolták a jelenlévők. Az első emeleti iskolaterem padjaiban ez alkalommal 19-en ültek, a részvevők nagy része felnőtt volt. Tíz alkalommal találkoznak Az órát tartó Dénes Csabától megtudtuk, három éve ő maga is az iskolapadban ismerkedett meg ezzel az ősi jelrendszerrel. „Az első három órán a rovásábécét és a jeleket tanultuk meg, majd gyakorlásképpen többféle feladatot oldottunk meg. A harmadik és negyedik alkalommal hangos olvasást és írást gyakoroltunk” – számolt be az oktató az eddigi foglalkozásokról. Minden óra első részében átnézik a felhagyott házi feladatokat, majd az új információk átadása következik, az óra második felében pedig a közös feladatmegoldás. A tanfolyam további részében a rovásírás rövidítési rendszerével ismerkednek, majd megtanulnak botra is róni. „Újdonságnak számít a botrovás, melyet először idén próbálunk ki, ennek folyamán bicskával rovunk somfabotra” – magyarázta Dénes. Az utolsó előtti találkozáson a tanoncok a rovásemlékekről hallgathatnak meg egy előadást. Kiderült, hogy a tizedik órán egy rövid felmérés is lesz, amit szóbeli értékelés követ majd. Önszorgalomból járnak órákra Mint azt már cikkünk elején említettük, a képzésen részt vevők több mint fele felnőtt. Önszorgalomból járnak órákra, elmondásuk szerint érdekli őket az őseink által használt írásmód. Demeter Vilma nyugdíjas varrónő lapunknak elmondta, kíváncsiságból iratkozott be a képzésre: jóval korábban felkeltették érdeklődését a rovásos emlékeink, és amikor megtudta, hogy ingyenes képzés indul, ő is beiratkozott. Balázsi Pálma két gyerekével, Ritával és Tamással együtt jár órákra. Az anyuka úgy véli, sokkal hasznosabb a rovásírással foglalkozni, mint hogy a gyerekek a számítógépezéssel pocsékolják el az időt. Véleménye szerint nem volna rossz dolog, ha az állami oktatás tantervébe is bevennék a rovásírás képzését, de addig is kihasználják a lehetőséget, hogy ingyenes órákra járhatnak, hisz nemcsak a gyerekeket, hanem édesanyjukat is érdekli az írásos emlékek tanulmányozása. Lesz verseny Waum Péter, a Székely Pajzs Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, 2008 óta ez a kilencedik tanfolyam, amit az egyesület szervez – idén a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal is támogatta a projektet. A késő ősszel induló csoportba 28-an jelentkeztek, tapasztalata az, hogy a tanfolyam végére körülbelül fele marad meg a részvevőknek. „Nagyon sok az érdeklődő, minden tanfolyamunkra átlagosan 30–35 jelentkező van, de mivel ingyenes, sokan lemorzsolódnak” – fogalmazott Waum. A tanfolyam célja pedig a magyarság eredetének és múltjának megismertetése, melynek szerves részét képezi a rovásírás. Az elnök azt is elárulta, hogy tavasszal rovásírásversenyt is rendeznek Udvarhelyszéken. Simon Eszter Székelyhon.ro 2017. április 15.Fába vésett arcok„Aki a fához nyúl, tudja, hogy a fa mindent megtestesít, amit az igaz embernek önmagával szemben tanúsítania kell. A fa a becsület, a tisztesség, az egyenesség jelképe. Aki ezt az anyagot választja, nagy eséllyel közel van a néphez, a nép művészetéhez, a népi iparművészethez” – jelentette ki Tifán Irén, az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének elnöke csütörtökön, Waum Péter székelyudvarhelyi fafaragó egyéni kiállításának megnyitóján. A székelyudvarhelyi városi könyvtár látvány- és hangzóanyagtárában kiállított tizenhárom domborműről a nemzet nagyjainak fába faragott portréi tekintenek a látogatóra. A tárlat Waum Péter alkotói életpályájának csupán egy részét mutatja meg, hiszen nemcsak portrékat, hanem székely kapukat, kopjafákat, oszlopokat, történelmi csatajeleneteket, népi életképeket, valamint címereket is készít. Húsznál több székely kaput faragott már, honfoglalás kori mintákkal kiegészítve. Munkáiban egyformán tükröződik a hagyomány és az alkotó egyénisége. Külföldön is ismert, saját tervezésű íjtartói az idők folyamán Angliába, Németországba és Törökországba kerültek. Dósa Ildikó / Székelyhon.ro lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
